megjelent: EURÓPAI IDŐ
2000/3 Zenebona
JERICHO-tól
WELLINGTON-on át WIGYORI-ig
- interjú Juhász Róbert dobossal -
A ‘90-es évek elején elindult Vácról
egy Jericho nevű zenekar, a modern progresszív metal egyik magyarországi nagy
reménységeként. 1994-ben a frissen széthullott Ossian frontemberéhez, Paksi
Endréhez csatlakoztak, hogy kiegészülve még egy gitárossal megalakuljon a
Wellington. December 4-én az a szerencse ért, hogy beszélgethettem a Jericho és
a Wellington volt dobosával, Juhász Róberttel. Íme a végeredmény:
- Miért olvadt be a Jericho a
Wellingtonba?
- Mivel
a kiadók nem adták ki a dalainkat, lemez nélkül pedig nehéz tovább lépni,
elgondolkoztunk azon, hogy érdemes-e így folytatni. Ezen a mélyponton keresett
meg Paksi Endre azzal, hogy kezdjünk együtt valami újat és frankót. Így alakult
meg a Wellington.
- Megjelent két – szerintem
fantasztikus – lemezetek, majd kicserélődtek a tagok. Miért?
- Nem
akarok szaftos történetekkel előhozakodni, de emberileg nem jöttünk ki Endrével.
Élveztük az együtt zenélést, a közönségnek is tetszett, de a zenekarnak mégsem
volt átütő sikere. Mi azt hittük, hogy mivel Paksi Endre az Ossian után mégis
csak egy nagy név Magyarországon, valami fantasztikus sikerünk lesz vele. Az
Ossian közönsége azonban átverve érezte magát, ezért nem pártolták sem a
Wellingtont, sem a Fahrenheitot.
- Miután a Jericho tagjai kiváltak a
Wellingtonból, miért nem maradtatok együtt?
- A
legfőbb ok az, hogy négyen kétfelé szakadtunk: Fábi (Fábián Zoltán gitár) és
Nagy Gyuri (billentyűk), valamint Beró (Berczelly Csaba bőgő) és én. Ők mást
akartak mint mi. Megalakították a Nemesis zenekart, mi pedig Beróval elindultunk
egy teljesen más irányba. Arra is gondoltunk, hogy abbahagyjuk, annyira
kiábrándultunk a magyarországi rockéletből a wellingtonos évek alatt. De mivel
a zenész egy ilyen állat, nem bírtuk abbahagyni.
- Jelenleg a Wigyori és az Unicum
Baráti Kör sorait erősíted. Hogyan kerültél közéjük?
- Miután
kiléptem a Wellingtonból, két hónapig nem volt zenekarom.’97 szeptemberében
megtalált a gitárosuk és egy Frost & Blues nevű csapat énekese, hogy
szükségük van egy dobosra. Az üresen eltöltött két hónap után úgy éreztem, hogy
rohadtul hiányzik a zene, ezért elvállaltam mind a kettőt. Közben felvettem a
kapcsolatot Beróval és megbeszéltük, hogy adunk még egy esélyt ennek a rohadt
magyarországi rockzenei piacnak és csinálunk egy zenekart. A banda a Csigavér
névre hallgat és jó húzós, dallamos rockzenét játszunk Red Hot Chilli-s,
Cult-os alapokkal.
- Különböző stílusú együttesekben
játszol. Lényegében mi a kedvenc stílusod?
- Zeneileg
az én agyamba minden belefér, kivéve a végleteket. Mondjam azt, hogy Zoltán
Erikától hányok, de a Bathory meg a Venom számomra túl kemény. Kedvenceim a
Toto, a Kansas, a Journey, Mike Oldfieldet imádom. Szóval az igényes, jó
muzsikát szeretem. De bármit eljátszom, ami közel áll hozzám, így egy country
zenekar lemezét is két próba után feldoboltam. Szóval megjártam mindent, a
dzsesszet, a countryt, a bluest, a heavy metalt, a rockot.
- Össze fog-e állni még a Jericho?
- A
csapat másik felének nagyon jól megy a szekere a Nemesisben. Most jelent meg a
második lemezük, nagyon jók, profi az egész.. Volt pár fesztivál, amire a
szervezők szerették volna meghívni a Jerichot, de a másik két tag nem vállalta.
Ezért nem valószínű, hogy a közeljövőben összeáll a Jericho.
Kérdezett: SchEndre
