Album, demó ismertető / Interjú / Beszámoló / Zenekar bemutatás

Moby Dick 25 éves Jubileum - 2006. február 10. Budapest, Petőfi Csarnok

megjelent: Rockpolis / RM Média


Moby Dick 25 éves Jubileum

- 2006. február 10. Budapest, Petőfi Csarnok -
            Előljáróban mindjárt meg is jegyezném, hogy bánhatja az erdélyi rockersereg azon része aki egy kicsit is szereti a Fehér Bálnák muzsikáját, hogy nem jelentkezett be a Zeneudvar által szervezett kedvezményes koncert-kirándulásra. Vagyis Erdélyből senki nem élt a lehetőséggel, hogy az imént említett módon részt vegyen ezen az ünnepen.

            Az öt órára kiírt kapunyitás egy picit csúszott, de a programnak megfelelően hatkor a Nadir (ex Dark Clouds) már rendesen radírozta az agyakat a kíméletlen death metaljával, sajnos a hangzás nem az ő pártjukon volt ezen az estén. A megszólalással úgyanígy járt a másodikként fellépő Echo Of Dalriada is, akik a napokban megjelent második albumukról, a Jégbontóról is játszottak dalokat + előadták a Moby Dick Tribute albumon megjelent Beteg  a Föld ‘Dick átiratukat is. Ezt a cselekedetet amúgy minden zenekar megtette, hisz mind olyan csapatok léptek fel ezen az estén akik szerepelnek a Bálna Vad Ászok albumon. Szerencsére az Echo Of Dalriada azóta meghallgatott második albuma végre a csapat színvonalához mérten szól, így a rosszul megszólaló koncertjük után vigaszt nyújt a Jégbontó CD hallgatása.
Ficzek Andrisék után az Akela tartotta meg szokásos évi Farkasfarsangját. Innentől kezdve a technika egyre emberbarátibb lett, vagyis kezdett kitisztulni a hangzás. Katona Főnökék rendes programot nyomtak amelyen elhangzott az összes Akela himnusz. A rendes programot azért tartottam lényegesnek megjegyezni, mivel az Akela után fellépő többi csapat fejenként 3 (!!!) dalt játszott el, kettő saját szerzeményt + a Tribute-os Moby Dick átiratot. A Fürgerókáék a szokásos gunyoros formájukat hozták, majd a Cadaveres profi színpadi kiállása nyűgözött le. A Cool Head Clan Jaya Hari Das-al (Mantra basszusgitáros-énekes) közösen adta elő az Ugass kutyát. A’szem még egy ilyen alkalom nem lesz…A Black-Out-os Csányi Szabi lábtörés/sérülés(?) miatt székből gitározta végig a programjukat, sajnos a személyes kedvenc BO dalom, a Ragadozó, a program rövidsége miatt nem csendült fel, de élvezet volt hallani a Csányi “nővérek” vokálját, a személyes kedvenceket majd legközelebb…

            Hosszabb átszerelés következett, mivel a ‘Dick legénysége nem bízhatott semmit a véletlenre, hiszen a koncert rögzítve lett, amely valamikor DVD-n meg is fog jelenni. A jól ismert intro után kezdetét vette egy olyan ünnep amely mind hangzás, mind látvány szempontjából megfelelt a mai kor követelményeinek. Smiciék rengeteg vendéget meghívtak ezzel is emelvén a koncert színvonalát, hisz a magyarországi közönség sem látja gyakran egy színpadon Kalapács Józsit és Rudán Joe-t a Legyél jó-t énekelve, vagy a Zanzibáros Rita és Sidi vendégeskedésével elnyomott Keresztes vitéz sem csendül fel gyakran élőben…És akkor még ott volt Lukács Laci (Tankcsapda), Ganxsta Zolee és a Kartell, Vörös Gábor (ex Ossian, most Omen, Fahrenheit), SlayerCsabi és Miki (Wackor) és Moby Dick őstagok (pl. Rozsonits Tamás-dob). Az előzetes program szerint ott kellett volna legyen Halász Feri is a Depresszióból, de valamilyen okból kifolyólag nem jelent meg. Viszont nagy meglepetésnek megjelent Hobo és elnyomták a Gazembert és a Johnny B. Goodot. Hobo felbukkanása látszólag Göbl Gabiékat is meglepte.

Én most eltekintek a koncerten elhangzó dalok felsorolásától, legyen elég annyi, hogy az összes Moby Dick “sláger” terítékre került, a többi legyen meglepetés, hiszen a DVD-n ott lesz majd minden.
            Hajnalban a Wigwam rockklubból jövet - pár erdélyi ismerősel, mindenki a saját célja felé tartva - a villamoson zötyögve valaki megjegyezte, hogy azért Szejkén nem szólt így a Dick…Hát igen, más egy fesztivál és más egy saját koncert…Köszönet Rezsőnek a sörökért és Levikének a képekért.
            Legalább még 25 évet Moby Dick!
SchEndre
 

HELLOWEEN, PROSPECT, ANTRACT Bukarest 2006. jan. 28. – Polivalenta Csarnok



megjelent: Rockpolis / RM Média
HELLOWEEN, PROSPECT, ANTRACT
Bukarest 2006. jan. 28. – Polivalenta Csarnok

            Úgy néz ki, hogy nálunk is (Románia) beindult a nemzetközi bandák koncertdömpingje. Csak bírja a csóró ország rockerseregének a zsebe…Ha jól emlékszem akkor ez volt az első olyan koncert ebben az országban, amelynek a promoválása az esemény előtt jó féléve már elkezdődött és a jegyek is beszerezhetőek voltak elég kedvezményes áron.
Végre talán a szervezők is felnőnek a nemzetközi szintre és nem a véletlenre bízzák a rendezvényük sorsának alakulását. Nagyjából minden a kiírt programnak megfelelően alakult. Kapu/ajtó nyitás 18:00 órakor. Ezt azért hamarabb meg lehetett volna kezdeni a hidegre való tekintettel és azért, hogy egyes érdeklődök ne maradjanak le az első zenekarról. Mindezek ellenére a tájainkon megszokott félórásnál nagyobb időcsúszású kezdés, csupán pár percesre sikeredett és máris élvezhette a nagyérdemű a bukaresti Antract műsorát. Ezt a zenekart volt alkalmam kétszer is látni (lásd Dio, illetve Metallica koncertbeszámolóimat). Mit mondjak?
Az Antract mindig a rockzene előterében uralkodó trendeknek próbál(t) megfelelni. Jelenleg HIM-es korszakukat élik, az említett zenei világba belecsempészve némi romános elemeket. A cucc átszerelése után következett a szlovén Prospect. Ezidáig erről a zenekarról nem sokat lehetett hallani a “szakmában”, de nekem kellemes meglepetést okoztak és nemcsak azért mert előadtak egy különleges egyveleget – Black Sabbath: Paranoid/Iron Maiden: 2 Minutes To Midnight/Dream Theater: Pull Me Under – hanem mert a saját szerzeményeik is a helyén voltak. A monumentális billentyű szőnyeg, a gótikus/atmoszférikus ízeken kívül adott valami filmzeneszerű hangulatot a dalaiknak, a gitártémák pedig a power-progresszív metal határait súrolták.
Az átszerelési szünet után az AC/DC For Those About To Rock című dalának egyre hangosabb bejátszásával (amely már-már a fájdalom küszöböt súrolta) + egy Helloween intro után a csapat, legújabb albumának, a Keeper III.-nak (The Legacy) a kezdő nótájával a King For a 1000 Years-el indított. Ezután rögtön jött az Eagle Fly Free, ami még Kiskével készült ’88-ban. Itt kiderült, hogy Andi Deris bármilyen jó énekes is, a Kiske témákkal nem tud megbirkózni. A későbbiek során még a vele készült daloknál is volt ének probléma (Mr. Torture). A showt igazából a basszusgitáros, Markus produkálta a dobos Dani-vel, amikor ez utóbbi dobszólójánál egy gyerekméretű dobszerkón próbálta Dani-t utánozni, de mivel nem igazán „sikerült” neki, ezért a végén a cájgot tetetett haraggal szétverte. Persze a dobos is „visszapofázott”, amikor Sascha adta elő gitárszólóját, mivel Dani egy miniatűr gitárral a nyakában jelent meg a színpadon és megmutatta, hogy ő is tud tekerni. Mindent összevetve egy profi bandához mérten jól megszervezett koncertnek lehetett tanúja az aki a farkasordító hideg ellenére vállalta az utazás nyavalyáit, mert azért a közönségnek kb. felét a vidéki rockmanusok tették ki.
A dalok sorrendje:Intro, King For A 1000 Years, Eagle Fly Free, Hell Was Made In Heaven, Keeper, A Tale That Wasn’t Right, dobszóló, Occasion Avenue, Mr. Torture, If I Could Fly, gitárszóló, Power, Future World, The Invisible Man, Mrs. God, I Want Out, Dr. Stein.
esch