UDVARHELYSZÉKI ZENELENYOMAT ’99

megjelent: EURÓPAI IDŐ 1999/14 Zenebona

UDVARHELYSZÉKI ZENELENYOMAT ’99

            Mielőtt belefognék a kazetta boncolásába, szeretném leszögezni, hogy az itthoni zenekarokat nem rossz szándékkal cseszegetem. Tudom, hogy milyen nehéz körülmények között léteznek, de néha kell a keményebb, építő jellegű kritika, hisz egyesek pár fellépés után kezdenek “elszállni”, pedig igazán nincs mitől. Ha belegondolok, hogy milyen csúfosan zajlott le június 26-án eme kazetta bemutató bemutató koncertje, bizony egy kicsit elmegy a kedvem az erdélyi rockzene csecsemőzokniban járó show-business világától. Pedig ha van valaki, akkor én (és a Zenebona) nagyon támogatom az itthoni megmozdulásokat, igaz, sajnos csak erkölcsileg tehetem. Szóval ha a zenészek egy csöppnyi önkritikával rendelkeznek, nem szívják fel a vizet rögtön…

            Kézbe véve a kazettát, a nagyon jó minőségű borító és a művészi grafikája máris jó benyomást gyakorol a leendő hallgatóra. Amit hiányolok a feltüntetett információk közül az az együttesek tagjainak névsora (…és néhány bemutató a zenekarról – lásd a MHH Demonstráció kazettáit. Ami pedig a médiákat illeti, az Európai Idő Zenebonája is, Schervenka Endre jóvoltából alapos figyelemmel végigkísérte a Zenelenyomat munkálatait. Végső soron ennek a lapnak köszönhetően szereztek tudomást azok a rockrajongók, akik nem Udvarhelyszék környékén laknak. – Z.Cs.). A kazettán 12 együttes kapott lehetőséget a bemutatkozásra, 8 képviseli a rockzenét, 1 a lantos versmondók világát idézi, 3 a dance követeként van jelen.

            A szalag elindítása előtt ajánlatos felcsatolni a “hazai füleket”. Amint Z.Csaba barátom már nemegyszer leírta, az itthoni anyagok java részét nem úgy kell hallgatni, mint az olyan produkciókat, amikbe dollár(forint)-hegyeket pumpáltak. Bele lehet kötni a gitárhangzásba, a dobok megszólalásába, de figyelembe kell venni azt is, hogy a zenekarok többsége életében először volt stúdióban és a felvételeket vezető Sima Endre is a munkálatok során rázódott igazán bele a stúdiózás fortélyaiba.

            A kazettát a Shadows nyitja az Árnyékok c. dalával. Lendületes, dallamos zenéjük a magyar metal krémjének zenei világát idézi. A középrészben átúszik akusztikusba, majd a záró részben visszatér a kezdeti vágtához. A srácoknak egy önálló demója átfogóbb képet adna arról, hogy hol kellene javítani a hangzáson, a dalok szerkezeti felépítésén. A Knife Rock’n’’roll fia némi Soul Asylumos feelingel indul, majd egy korai Tankcsapda dalnak is elmenne, ha Lukácsék annak idején ennyire megbolondították volna a dobtémákat. Az Orpheusz Letértünk az útról c. dala igen tele van pakolva hangszeres szólókkal, amik megtörik a lendületet. Találó a Drosofila dalának címe: Változtass! Bizony itt sok mindenen kéne változtatni, mind a stílus, mind az ének szempontjából és a doboknál is gáz van. A Crying for Eternity Kiáltása egy jó kis atmoszférikus doom/death dalocska lenne, ha a gitárokat nem dugták volna el a stúdió mélyére. A Balance-re már ráakasztották a progresszív jelzőt. Én még nem sorolnám őket ebbe az irányzatba, bár a fiúk jó úton haladnak efelé. When I was younger – itt bebizonyosodik, hogy a Kopó Blues Band is tud jó dal(okat) írni, ha akar. Kíváncsi vagyok, hogy mikor fognak végre egy olyan koncertprogrammal előállni, ahol nagyobbrészt saját számokat adnak elő.

            Ha valaki unja már a sok sablon rockszöveget, akkor annak ajánlani tudom a Forgotten Illuziók c. nótáját. Akusztikusan indul, majd a középrésznél eleresztik magukat a fiúk. Itt véget is ért a rockzene. A Csavargó A vég-nél a lantos versmondókat idézi. A dance csapatoknál a lényeg, kiválasztani egy dobprogramot, rápötyögtetni egy egyszerű melódiát fülbemászó énekdallammal és máris lehet rohanni a CD-vel a diszkóba egy kis tátogásra. A Black Shadow az Álomvilág, a The Cool Project Vár rád az éjjel ész az MC’s Factory a Kavarj! c. dallal szerepel a kazetta végén. A jövőben talán jó lenne külön-külön kazettán kiadni a rock és a dance képviselőit. Itt van tehát ez a kazetta, a kezdő lépések megtörténtek. Most már rajtad/rajtunk áll, hogy  milyen lesz a folytatás.

SchEndre