Reccs Musicfest

megjelent: 1997 Európai Idő
Ennek nincs bepötyögött változata, ezért csak az újság szkennt tudom betenni. Remélem olvasni is lehet... :)

“Játszani és kész” - levél interjú a Psycho Symphony-val

megjelent: UDVARHELYI HÍRADÓ 1996. November 26. Tini-ve-Betűközelben 

“Játszani és kész”

- levél interjú a Psycho Symphony-val -

            Az 1994 őszén Székelyudvarhelyen is koncertező nagykárolyi Psycho Symphony, hazai viszonylatban szép eredményeket ért el. Mogyorós Attilát, az együttes szólógitárosát kértem, hogy mutassa be a csapatot hisz a hazai magyar közönség nagy része nem ismeri őket.

- Nem nagyon jártunk a Székelyföldön, ezért érthető, hogy nem ismernek. A felállás a következő: Emil Gherasim ének-gitár, Gindele Gábor dob, Gindele Róbert basszusgitár, Mogyorós Attila szólógitár.

- A dalszövegeket angolul éneklitek. Miért?

- Úgy gondoljuk, hogy a rockzene nyelve az angol, egyébként meg egy túl szűk közönségre tudnánk csak hatni, hogyha románul vagy magyarul énekelnénk. Kiváltképp nem menne a dolog Nyugaton, ugyanis eltökélt szándékunk Nyugattal is megpróbálkozni, de ha bárkit érdekelnek a szövegek magyar változatai, az nyugodtan írjon és mi elküldjük neki.

- Zenestílusotokat hova sorolnád ebben  a rockzenét uraló “bábeli zűrzavarban”? Mennyire vagytok elismertek?

- Pontosan nem lehet kategorizálni ezt a zenét, de első próbálkozásra a progresszív thrash és a progresszív metal közé sorolható. A díjaknak jó ösztönző hatásuk volt, szívesebben zenélünk, ha tudjuk, hogy látnak bennünk valamit, tehát nem csináljuk hiába – az elismerések lelkileg erősítették a bandát. De az elismerések tucatjaival nem szeretünk dicsekedni, ugyanazok maradtunk, mint akik az első fesztiválon nekilódultak és nem számítottak semmilyen helyezésre. Van egy szlogenünk: “Játszani és kész!” Jól érezni magunkat a színpadon és adni a közönségnek egy plusz élményt.

- Valamilyen hanganyaggal rendelkeztek-e?

- Idén tavasszal sikerült felvenni az új demót, a neve: The Killing Look, vagyis A gyilkos pillantás, ez hat dalt tartalmaz, 40 perces anyag.

- Tervek?

- A legutóbbi tehetségkutató versenyen nyertünk egy lemezszerződési lehetőséget az Electrecordnál. Valószínűleg januárban stúdióba vonulunk, de amúgy szeretnénk minél többet koncertezni és akarunk szervezni egy romániai underground turnét.

Kérdezett: Schervenka R. Endre

ÚJRA EGYÜTT… A LÉGIÓVAL

megjelent: EURÓPAI IDŐ 1996/10 Fiatalok Magazinja 

ÚJRA EGYÜTT… A LÉGIÓVAL

Bizonyára van, aki még emlékszik a szentkeresztbányai Légió együttesre, amely többször fellépett az nagyenyedi Talentumon, sőt e vetélkedő keretében 1993-ban az első díjon is osztozott a Vigilate együttessel. A ’94-es és ’95-ös év félig kényszerszünet volt az együttes életében. 1995 vége felé röppent fel a hír, hogy újjáalakult és koncertezett szülővárosában. A március 23-i Ki mit tud? vetélkedő székelyudvarhelyi szakaszán a Légió is részt vett. Ez jó alkalom volt arra, hogy Mag Jocó énekes-gitáros röviden összefoglalja a jelent, és néhány szót ejtsen a jövőről is.

- Ígéretünkhöz híven visszatértünk – kezdte a beszélgetést Jocó. A régi felállás némiképp módosult, jelenlegi billentyűsünk Szyszy, gitárosunk Bálint Endre, a többiek a régi tagok, vagyis Sima-basszusgitár, Fóka-dob és jómagam énekelek meg gitározom. Maradtunk a régi stílusunk mellett, ugyanazt a melankolikus rockzenét játszuk, mint ’93-ban. A programunkban új dalok is szerepelnek a régiek mellett, de játszunk még Omega, Skorpió, Piramis, Illés, Fonográf, P.Mobil számokat is. A jövő…?! Ígéret van klip készítésre, most meg reménykedünk, hogy eljutunk a Ki mit tud? erdélyi döntőjébe. Nagy segítség számunkra a Style kft., hisz próbatermet és minőségi cuccot tudnak biztosítani. Akárhogy is nézzük, nehéz a visszatérés. Nem tudjuk, hogy a közönségnek mond-e még valamit a Légió név, de „Ne hidd, hogy késő van már”, mint ahogy az első demónk címe is mondja…

                                                      Lejegyezte: Schervenka R.Endre

Bemutatkozik a sepsiszentgyörgyi MII

megjelent: EURÓPAI IDŐ 1996/16 Fiatalok Magazinja 

Bemutatkozik a sepsiszentgyörgyi MII

            A II. Gyergyói Nagy Bulin rengeteg rockzenekar lépett fel. Voltak olyanok, akiknek már volt alkalmuk, szerencséjük bemutatkozni különböző lapokban, viszont voltak olyanok is akik még egyáltalán nem kaptak nyilvánosságot, vagy azért mert “túl fiatalok”, vagy azért, mert nálunk felé a Nyugatot szokás majmolni és egy kézlegyintéssel elintézni az itteni együtteseket: “á, úgysem lesz ezekből MTV-s sztár”.

            Pedig érdemes figyelni az itthoni mezőnyt is, hisz rengeteg tehetséges zenészpalánta “kallódik” rosszabb körülmények között dolgozva, mint pl. egy utolsó magyarországi zenekar. Makacsul, bízva a zenéjükben, a divathullámokat nem meglovagolva mernek kísérletezni, ami nagy nagy szó, hisz nyugati kollégáik is ritkán térnek le a jól kitaposott útról. A másik dolog, amiért érdemes felpártolni, támogatni az itthoni együtteseket az az, hogy másra nem jellemző zenei világot tudnának (tudnak megteremteni). Gondolok itt az erdélyi népzene beültetésére a rockzenébe.

            Mivel “gyarlóságom” az itthoni kezdő zenekarok bemutatását vállalta fel, ezért a következő “áldozatom” a sepsiszentgyörgyi MII, amely jelen volt a II. Gyergyói Nagy Bulin. Régi álom vált valóra ezen a bulin, hisz végre egy olyan hazai csapatot láthattam, hallhattam, amely együttes zenei világának szerves részét képezi népzenénk. A következőkben a MII tagjai mesélik el együttesük rövid történetét:

            “1996 április elején alakultunk. A szereposztás a következő: Martinka János basszusgitár, István János szólógitár, Imre Zoltán ritmus gitár, Cseh István “Malac” dob-ének, Pap József ütős hangszer. Ethno alternatív rockzenét játszunk, ami eléggé tág fogalom. A népzenéből ihletődünk, a népzenei motívumokat bevisszük az alternatív rockzenébe, így aki eljön a koncertjeinkre, részben táncházban is érezheti magát. Inkább a gyimesi csángó, felcsíki, moldvai népzenéből merítünk. Szövegvilágunk is a népi dolgokból építkezik, csujogtatásokat veszünk át, vagy a teljes, eredeti népdalszöveget dallamostól ültetjük a zenénkbe. Szeretnénk készíteni egy rockopera szerűséget ugyanebben a stílusban, a témája Szent György legendája lenne. A közeljövőben az első demókazettánkat is szeretnénk elkészíteni. Példaképeink? Úgy érezzük, hogy nem fontos őket megemlíteni. Idáig mindegyikünk más stílusban zenélt, az együttes megalapításakor más stílust szeretünk volna, de végül teljesen spontánul jött ez az ethnos dolog.”

                                                                                   Schervenka Endre

T.PANTER’S

megjelent: EURÓPAI IDŐ 1996/14 Fiatalok Magazinja 

T.PANTER’S

            Kis hazánkban is születnek tehetséges rockzenészek, egyetlen “bűnük”, hogy a “naptalan keletre” születtek… és mégis keletről jön a fény.

            A június 7-8-i gyergyói Nagy Bulin több, különböző stílusban utazó rockzenekar vett részt. Voltak olyanok, akik nem nagyon tértek le a nyugati kollégák által képviselt zenei útról, mások viszont sokkal kísérletezőbb, egyénibb stílus megteremtésén fáradoztak (fáradoznak). A két Semaphore tag – Makkai Kálmán ének-gitár és Ladányi Sándor basszusgitár - által alapított, alig három hónapja létező T.PANTHER’S is ez utóbbiak közé tartozik. A továbbiakban a srácok mesélik el, hogy mit is jelent az együttes neve, kik a példaképeik és a jövőben mit szeretnének csinálni.

            “A nevünket valahogy úgy lehetne lefordítani, hogy a Paradicsom Párduca. Ez egy szimbólum, a paradicsom az lágy, piros, ez nálunk a kommunizmust, míg a párduc a ragadozót, a kapitalizmust jelképezi. Szerintünk mindkettő, a kommunizmus is és a kapitalizmus is ugyanazt a célt szolgálja, csak más formában, vagyis az ember elnyomását, elszemélytelenítését. A szövegeink is szimbólumokra épülnek, ezt a kettősséget érzékeltetik, pl. “Kint esik az eső, bent meleg van”, vagy “Nehéz elhinni, hogy egyedül vagyok/Nehéz elhinni, hogy szabad vagyok.” Amúgy a zenénk inkább instrumentális, stílusunkat mi sem tudjuk pontosan meghatározni, jazz rockot szerettünk volna csinálni, de ez a kemény elemekkel tűzdelt progresszív zene jött belőlünk kevés jazzel keverve. Úgy érezzük, hogy sikerült megteremteni egyéni stílusunkat. Azt a kevés szöveget, amit énekelünk, azt angolul írjuk, mivel az angol nemzetközi nyelv és az igazi rockzenei nyelv. A Semaphorenak továbbra is a tagjai vagyunk, viszont a T.Panther’s a szívügyünk, ez az a zene, amit igazán szeretünk játszani. Dobosunk Condrea Rãzvan, akinek a példaképei a 4given, Condrea Ovidiu, Adrian Belinde. A mi példaképeink Steve Vai, Joe Satriani, Santana, Billy Sheehan (Mr. Big) és Jaco Pastorius, Woodstock egyik hőse, aki sajnos már  halott, egyébként jazz muzsikus volt.

            Kilenc saját dalunk komplett kész van, akármelyik percben mehetnénk stúdióba, ha az anyagiak megengednék. Éppen ezért támogatókat keresünk, akik anyagilag hozzájárulnának ahhoz, hogy elkészíthessük első demónkat.”

                                                                        Schervenka R.Endre

<- Ez a kép azon az eseményen készült, ahol a fent bemutatott zenekar is fellépett, az akkor még Dance néven futó Hooligans 3 tagjával:

b-j áll: Endy, Csipa,

b-j guggol: jómagam, az unokatesóm,

elől: a cipőket eldobó Dance/Hooligans akkori basszistája, ha jól emlékszem Norbi a neve. A Trabantot támasztó srác szervező lehetett...  

Kalandos volt a Csíkba való visszajutás (is). Friciék (AMI hangosító cég) az utolsó este, utolsó koncertje után leszerelték a technikát és mivel nem nagyon volt amivel visszamenjünk Csíkba, így felkérezkedtünk (Berci és én) a Merci teherszállító buszukra. Jutott is hely 1-1 hangfalon. Így Csíkszeredáig, a hangfalakon bóbiskolva, virradatra meg is érkeztünk a felső traktorgyár környékére, ahol az AMI raktára volt. Onnan meg lehetett leosonni a hídhoz, a stoppolóhelyre, hogy vasárnap délutánra haza lehessen érni :).

THE ROTTENS – SZÉKELYUDVARHELY

megjelent: EURÓPAI IDŐ 1996/11 Fiatalok Magazinja 

THE ROTTENS – SZÉKELYUDVARHELY

            Folyó év március 23-án a székelyudvarhelyi Ki mit tud? vetélkedő előselejtezőjén volt szerencsém “felfedezni” egy tehetséges ifjakból álló zenekart. Hogy tehetségesek, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezen az estén fellépő 9 rockzenekar közül az egyik továbbjutott épp a The Rottens volt (3 zenekar jutott tovább).

            Nevük “romlott” (The Rottens = A romlottak), zenéjük viszont friss. Mivel a vetélkedő utáni idő kevés volt, hogy megtudjak mindent a zenekarról, ezért a május 3-i, Segíts, mert vagyunk! segélykoncert (ahol rajtuk kívül felléptek a Revival és Légió együttesek is) jó alkalom volt a zenekarral kapcsolatos információk bővítésére.

            “1993-ban alakultunk, a mostani felállás az idén alakult ki, vagyis Györffy Hajnalka ének, Bálint Barna billentyű, Antal Attila szólógitár, Hadnagy László bőgő, Csibi Hendriksz dob. Átlagéletkorunk 17 év. Stílusunk progresszív hard rock, de talán nem is jó ez a kategória, inkább valami…zene. Az első számunk angolul íródott, de már készülnek a magyar nyelvű dalok is. A közönség kedvéért az első három fellépésünkön játszottunk Republicot és Tankcsapdát is, de ennek már vége. A saját dalunk (Fire) stílusa, hangulata nyomán haladnánk tovább. Célunk, hogy igényes zenét csináljunk, á lá Marillion. Szövegeink középpontjában a lelkünket nyomasztó dolgok állnak. Kedvenceink: Deep Purple, Yngwie Malmsteen, Guns’n’Roses, Satriani, Van Halen, régi ZZ Top, a jó öreg Motörhead, Omega. Támogatókat keresünk, hogy ősszel egy jó minőségű demót tudjunk készíteni, ugyanakkor várjuk a koncert meghívásokat is.”

                                                                                  Schervenka Endre

 ... és innen indult a barátságunk Csibi Lacival :). Mivel a cikkben említett segély koncert szervezésében oroszlánrészem volt, így arról, részemről, nem született semmilyen írásos dokumentum, viszont pár fotó igen :). A felső képen a The Rottens, Revival, Légió egyes tagjai, Zilahi Csaba, az unokatesóm Berci és jómagam. A középső képen is kb. hasonló a "felállás". Az alsó képen pedig egy másnapi ad hoc The Rottens koncert Keresztúr központi parkolójában...

Felső kép The Rottens és az alsó képen szintén a The Rottens az annyit emlegetett Ki mit tud?-os vetélkedőn...

KI MIT TUDOTT UDVARHELYEN?

megjelent: EURÓPAI IDŐ 1996/8 Fiatalok Magazinja

KI MIT TUDOTT UDVARHELYEN?

Március 23-án a székelyudvarhelyi Ati-Beta kábeltelevízió 2-es stúdiójában (moziterem) zajlott le a magyarországi TV által meghirdetett “Ki mit tud?” vetélkedő székelyudvarhelyi szakasza. A közel hatórás műsor alatt a nézők versmondókat, mesemondókat, néptáncosokat, népdalénekeseket, modern-táncosokat, színjátszócsoportokat, könnyűzene-énekeseket, rockzenekarokat láthattak-hallhattak.

Mivel jelen sorok írójának “szakterülete” inkább a rockzene és válfajai, ezért a beszámolómmal elsősorban a zenekarokat veszem célba. Amit általában el kell mondanom az est folyamán fellépett zenekarokról az az, hogy nincs zenei egyéniségük. Kivéve a székelyudvarhelyi The Rottens és a székelykeresztúri Revival együtteseket, amelyeknél erős a törekvés arra, hogy valami egyénit produkáljanak. A másik általános megfigyelésem, hogy a legtöbb csapat, kivéve a Kopó BB-et és a Légiót, elég bátortalanul áll a színpadon. Még egy dolog, amire fell kell hívnom a kezdő zenekarok figyelmét: ha egy fesztiválra, vagy egy ilyen szintű vetélkedőre készültök, mint amilyen a “Ki mit tud?”, szedjétek rendbe a gitárkábeleket és azokat a fránya torzítókat, hogy technikai okok miatt se késés, se veszekedés ne legyen. Higgyétek el, ezáltal megkönnyítenétek a rendező(k) és a technikusok dolgát és talán még hálásak is lennének érte.

A vetélkedőn még látni-hallani lehetett a Nárciszt Szentegyházáról, az MC Bádi & The Boys, a Guillotine, Shere Khan, Fallen Angel együtteseket Székelyudvarhelyről; a Tepp ős-dzsessz kvartettet, a Tések szintetizátorral kísért kórusát, a Hajasok gitáros-énekes duót Székelykeresztúrról, valamint Bán Kata énekesnőt, Kőmíves Attila és Orbán Ferenc énekes-gitárosokat. A zsűri döntéséig az újjászületett Légió szórakoztatta a nagyérdeműt saját dalokkal, illetve olyan örökzöldekkel, minta P.Mobil Rocktóberje, a Piramis Ajándéka, Varga Miklós Vén Európája. Ezt követően a zsűri elnöke, Baloga Sándor, kiosztott minden résztvevőnek egy oklevelet és egy emblémát, majd a zsűri kiértékelte a továbbjutottak előadását. Mint már az elején is említettem, írásom középpontjában elsősorban a rockzene áll, ezért közlöm csak erről a területről továbbjutottak nevét, de ettől függetlenül sok sikert kívánok a többi nyertes versenyzőnek is. Tehát a marosvásárhelyi országos döntőre bejutott: Bán Kata énekesnő, a Tepp ős-dzsessz kvartett, a The Rottens, a Légió és a Kopó Blues Band rockegyüttesek. Köszönet a rendezőknek, a támogatóknak és nem utolsó sorban a versenyzőknek a kellemes estéért. 

                                                                       Schervenka R. Endre