Rock la Mures – Periam, 2006 július 6-9

megjelent: Rockpolis / RM Média, írta: Sebesi Attila

 Rock la Mures – Periam, 2006 július 6-9

Figyelem az alábbi szöveg elvétve tartalmaz kultúraromboló kifejezéseket (pl: mentsd meg a lelkem, mert baszottul fáj), minden erőfeszítés ellenére sehogy sem tudtuk azokat helyetesíteni homo sapiens baráti szófordulatokkal. Kérem csak akkor olvassa el az alábbi rövid történetet ha már meggyőződött arról, hogy a hímvessző nem csak pisilésre alkalmas.

Július 8.-án az Ektomorf zenekar egy olyan fesztiválnak volt az egyik legnagyobb meghívottja, amit nem a fesztivál hangulatáért, vagy a szervezők segítőkészségéért kell látogatni. A beavatottaknak nem szükséges a zenekar bemutatása, de a később érkezettek annyit kell tudjanak az Ektomorfról, hogy a karrierjük elején (1995) Sepu stílusban nyomultak, de már akkor is belevittek a zenéjükbe roma népdal dallamokat és stílusjegyeket. A Sepu hasonlat miatt sok Sepu-rajongó még csak meg sem hallgatja ezt a zenét. A zenekar frontembere nekik azt üzeni a legnagyobb tisztelettel, hogy “olyan magasról szarom le õket, mint ez a fa itt” (a hátunk mögött volt egy fa).

A Temesvártól kb. 50 km-re eső Periam Port-on volt megrendezve a RockLaMures fesztivál idén negyedjére. Mielőtt Zotya és csapata színpadi műsoráról írnék, meg kell említenem a Guerillas-bulit, ami a korai  kezdés (du. 5) ellenére kimagasló volt, beillett az Ekto képbe. Kellemeset csalódtam a SensoTv-s műsorvezető srácban, aki a Crize frontembereként rendesen odamondott a román népre szégyent hozó, köcsög manelistáknak, de csak ennyit róluk, mert a zene az olyan hardcore-os cucc és arról nincs mit írni. Jól esett hallani a Luna Amară előadásában a J. Cash/N.I.N. Hurt-öt.

Mielőtt a teljes csapat megjelent volna és el kezdett volna betonozni, ahogy csak ők tudnak, azelőtt Joci (marosvásárhelyi születésű dobos) válaszolgatott néhány kérdésemre, aztán egyszer csak azon veszem észre magam, hogy Farkas Zoli már ropja is a táncot. Kiba...ttul nagyot robbant az Ektomorf.

Kizárólag angol nyelvű dalokkal nyomultak, ezt a vezér azzal magyarázta a koncert után, hogy „annak idején nem kellettünk, akkor most hallgassanak Tankcsapdát”. Szóval nagy szomorúságomra nem volt egyetlen Kalyi Yag darab sem, de volt a Fuck You All, ami szinte leszakította a fejem, (szépen néztem volna ki fej nélkül). És a You Get What You Give is, az Instinct is, a The Holy Noise is szépen beindította a tömeget. Nyugi, nem kell nagy tömegre gondolni, csak kevesen hajalgattak, az első három sor, de volt elég hely ott is mert nem volt tömegnyomor, max. 1500 fő nyomult aznap este. A 2005-ös Destroy albumról is nyomtak számokat, pl: Gypsy, I Know Them, kegyetlenül odasúroltak a húroknak. Életemben nem láttam ekkora színpadi zúzást, mint amilyent ők csináltak, a basszeros Csabi volt egy kicsit nyugisabb a többiekhez képest. Zoli bikául üvöltött mindent, és emellett még gitározott is és durván csápolt ő is, én azt sem tudtam, hogy álmodok, vagy sem.

Nem volt hosszú a Ektomorf buli, de éppen elegendő, ahhoz hogy energia készleteim kimerüljenek. Biztos vagyok benne, hogy az elkötelezett Sepu rajongók is csápolgattak volna nagy sunyin.

Nagyon türelmetlenül várom a következő albumot, aminek a neve Outcast lesz, amin már dolgoznak a legnagyobb német független kiadó stúdiójában. Biztos, hogy atombomba lesz az is, mert a két eljátszott nóta is iszonyat volt. És biztos, hogy az Instict utódja lesz. Rajongásomat még jobban felszították. Lenyűgöz mindig az, hogy nemzetközi sikeres bandaként is mennyire szerények és barátságosak a tagok, ezt eltanulhatná egy-egy amatőr banda..

Az egyetlen szomorú dolog, ami eszembe jutott, hogy milyen messze és mennyire nem magyar településen találkoztam ezzel a magyar együttessel. Sebaj, majd a Székelyföldi Rockmaraton 10. születésnapját is az Ossian-nal és Moby Dick-kel fogjuk ünnepelni, és tiszteletbeli vendégnek meghívjuk Kalapács-ot…

Sebesi Attila