TIRPUNK: Tiprunk (2008)

 megjelent: Rockpolis / RM Média

TIRPUNK: Tiprunk (2008)

(Sz.K.)

Már nyolc éve annak, hogy négy Rancid és Auróra rajongó összegyűlt a Tirpunk gyűjtőnév alá Mosonmagyaróváron. Azóta is folyamatosan koncerteznek és közben úgy zeneileg, mint összetételében formálódnak és fejlődik a zenekar. Jó ideje hozzáférhet a fémjelezte közönség a Tiprunk albumhoz a Hammer World No. 202 mellékleteként.

Ahogyan a borító díszének fehér-feketéje, ugyanúgy a CD tartalmának tizenkét tétele is az egyszerűség erejével hat. Az alvilági igénytelen punk elemek hál’ istennek hiányoznak a dalok konstrukciójából. A keményebb Billy Idol-riffek és hardos riffek néha egész természetesen fonódnak össze a gyorsabb tempójú punk elemekkel. A szövegek sem holmi tini fájdalmak nosztalgikus rímei, hanem éppen elég rejtett humorral megfestett hétköznapi dolgok rókamókái, így a lemez hallgatása közben modern mesefigurákkal gazdagodhat képzeletvilágunk, például: okos fogzománc, övön alul támadó szerelem megszemélyesített alakja, jeges illatú porcelán trón, rock’n roll fanatikus Paff, stb.

A majdnem negyvenegy perc játékidő majdnem ugyanannyi pörgő-ugró pogót jelent. Nincs is értelme a további szószaporításnak egy hosszabb kritika céljából. Kedvencként majdnem a teljes tétellistát megemlíthetném, de talán a Csendkirály darab a legteljesebb darab, az összefogó elem. Viszont figyelmetekbe ajánlom az albumzáró Féltartós jelen végére elrejtett kedves és nyers dolgokat.

Röviden tényleg ennyi. Amiért megadnám a maximális osztályzatot az az ötletek és a megvalósítás lenne, és a stílust meghatározó zenei tér kibővítése.

 sebesi

Andre Matos: Time To Be Free

megjelent: Rockpolis / RM Média

Andre Matos: Time To Be Free

(SPV – 2008)

            A brazil Angra, valamint Shaman rajongóknak bizonyára nem cseng ismeretlenül Andre Matos neve, hisz említett úriember valamikor ezen csapatok sorait erősítette. Változnak az idők, változnak az emberek és aztán Andre barátunk úgy döntött, hogy szólópályára lép. A Time To Be Free az énekes első szólóalbuma és nem kisebb nevek

ültek a produceri székben, mint Roy Z és Sascha Paeth. Régi kollégái közül pedig a Shamanból is ismerős Hugo Mariutti gitáros és Luis Mariutti bőgős is mellette van. A csapatról bővebben: www.andrematos.net.

            Az utóbbi időben mindenféle zenei stílusban elég nagy a dömping. Ez alól nem kivétel a dallamos euro-power vonal sem. Mivel úgy éreztem, hogy ez utóbbi nem sok újat mond számomra ezért kalandoztam mindenféle zenei vízen, aztán jött Mr. Matos az első szólóalbumával, amelynek zenéje valahová ide gyömöszölhető be és láss csodát elég szépen megbarátkoztam ezzel az anyaggal. Miért is? Mert nagyszerű dallamok kúsznak a hallgató hallójárataiba, a felbukkanó filmzenés ízek pattanásig fokozzák a drámaiságot (Letting Go), aztán a riffek is becsületesen oda vannak téve (Rio), queenes hangulatú, zongorás futamokkal átitatott ringatásokkal nyugtatnak (A New Moonlight). Mi kell ennél több annak aki dallamokra vágyik? Hosszú hónapokon át a Japán eladási listák II. helyén tanyázott a Time To Be Free. Azt hiszem ez mindent elmond az albumról…

9/10

esch

Ágnes: Titkaid maxi (+multimédia) (2008)

megjelent: Rockpolis / RM Média

                            Ágnes: Titkaid maxi (+multimédia) (2008)

(CultureMission/Hammer Music)

           

            Ágnes Vanilla ezentúl Ágnes név alatt adja ki albumait. Biztos sokan felkapják a fejüket, hogy Ágnes, hogy kerül ide, hisz a korábbi zenei világa nem épp a rockzenével volt rokonítható, de az igazság az, hogy én már akkor felfigyeltem - igaz csak felületesen volt alkalmam találkozni a dalaival, főleg a klipesítettekkel – ennek a lánynak az

előadásmódjára, amikor még az Örök nyár és Déjà vu dalai csendültek fel itt-ott. Volt valami különleges aurája az egésznek, aztán megtudtam, hogy ő maga írja a dalai szövegeit és zenéjét is amelyek nem éppen álomhajókról és egyszálbikinikről szóltak. Aztán vendégszerepelt a Wackor: Methanolid albumán, majd Wendigo-ék is kedvenc magyar énekesnőjükként emlegették és íme a Hammer Music is felvállalja a dolgot. Ùgy hogy nagy gáz nem lehet…

            … és nincs is. A megújulás a Titkaid maxival indul, ahol a Titkaid (Ne higgy nekem) c. dal igazából a Szerelem első vérig című film, Ne higgy nekem dalának Ágnes által előadott verziója, 2008-as hangszereléssel, de ugyanakkor a Titkaid-nak még megtalálható kétféle verziója is a maxin, ahol az egyikben duettet énekel Bery Arival a film egyik főszereplőjével. Ugyanakkor itt van a 2006-os Ígéret maxi tartalma, no meg az előbb említett Déjá vu 2008-as rögzítéssel, mindez megfejelve az Ígéret, és a József Attilás album, Óh, szív! Nyugodj! klipjeivel a multimédiás részen. A kellően nyitott fülek bátran próbálkozhatnak a maxival, biztos vagyok benne, hogy szereznek maguknak pár kellemes percet.

8,5/10

ESch

 

A Losing Season: To Whom It May Concern EP (2008)

megjelent: Rockpolis / RM Média

A Losing Season: To Whom It May Concern EP (2008)

(Edge Records - Paranoid Rec. [Erdély-Ro])

Az A Losing Season együttes a nem annyira megszokott két énekes felállással tolja a hardcore és minden más metal hatású, főleg death muzsikáját. A csapat története megtalálható a CD multimédiás részén.

Medve Balázs és Bokodi Bálint felváltva osztja meg a hardcore-os üvöltéseket/éneket a death metalos hörgéssel. Zeneileg is van itt minden: csipetnyi Metallica ízek, hardcore-os zúzás, death metalos tekerés, hagyományos metalos riffelés. Talán ezen kavalkád miatt nem érzem annyira homogénnek az anyagot, hogy teljes mértékben elnyerje a tetszésemet. Pedig eléggé szeretem a komplex, nyakacsavart muzsikákat, de itt mégis érzek valamilyen hiányt, de semmi vész, mert a csapat még az elején tart a mesének, úgyhogy még előrukkolhatnak egy picit letisztultabb, agyamentebb témákkal.

A CD-n egyébként megtalálható az említett biográfián kívül négy dal amatőr, élő felvétele, így a vásárlók lecsekkolhatják azt is, hogy milyenek a fiúk élőben.

Lehet, hogy idővel nálam is jobban beérik ez a zene, de most…/10

esch