Album, demó ismertető / Interjú / Beszámoló / Zenekar bemutatás

SÖRNAPOK



Ez jelent meg: Krónika 2003 augusztus 26 Zenebona-a pop/rock világ krónikája
 A “legigazibb magyarok” csápoltak
Csíkszeredai sörnapok Eddával

            Fergeteges koncertet adott a nagy múltú Edda Csíkszeredában augusztus elején, a városnapok utolsó estéjén. A régi slágereik mellett ízelítőt adtak készülő új albumukból, köztük elhangzott az eddigi talán legkeményebb Edda-szerzemény. A frontember Pataki Attila azzal is nagy sikert aratott, hogy bírálta a jelenlegi magyar kormányt, és a legigazibb magyaroknak nevezte a csíkszeredai közönséget.
            Sokat ígérő koncert zárta a csíkszeredai városnapokat és sörfesztivált augusztus első napjaiban. Harmadikán, vasárnap este fémszívűek serege várta, hogy színpadra lépjen a nyolcvanas évek egyik legnépszerűbb magyar rockzenekara, az Edda.
            Az együttesről Pataky “dáridózása” idején nem sokat lehetett hallani, aztán felröppent a hír, hogy új album kiadását tervezik, melynek dalai fel is csendültek a Hargita lábánál. Egy kicsit el is sápasztott az a tény, hogy Pataky és csapata lemezbemutatót tart, mivel ott és akkor inkább bulizni volt kedvem, velük együtt énekelni a régi himnuszokat. Ezért a szörnyű hangzásra eleinte csak legyintettem, de azért mégis bosszantott, hogy a keverős a fülén ült. Így Alapi lenyűgöző gitárszólóit is nehezen lehetett élvezni. Az új dalok közül valamicske a Totál brutál című nótából maradt meg, az életben nem született még egy ilyen kemény Edda dal. Power metalos, thrash-ízzekkel fűszerezett hangzása miatt a mellettem állók is az állukat keresték a Tapstér kövezetén. Az új dalok blokkja után aztán volt össznépi egymásra borulás, mivel jöttek az Edda kezdeti sikereit megalapozó, a mai napig is a fiatalság életérzését tükröző slágerek: Elhagyom a várost, Fémszívű, Álom (funkys, swinges verzióban), A kör, Minden sarkon álltam már stb. Bár számomra kissé furcsa volt az, hogy Attis minden refrén után leintette a zenekart, aztán egy másik “vezérintésre” ismét belevágtak a refrénbe, amolyan dáridósan.
A jelenlegi magyar kormánynak címzett beszólásával Pataki Attila óriási tapsot kapott, és az már csak olaj volt a tűzre, hogy a záró szavaiban a legigazibb magyaroknak nevezte a Csíkszeredában egybegyűlteket:  “Eltűntek az aztékok, inkák, de ti itt vagytok. A Jóistennek még  nagy tervei vannak a magyarokkal, mivel az anyaország határain kívül rekedtek erősen őrzik kultúrájukat, nyelvüket” – búcsúzott az Edda főnöke.
                                                           Schervenka Endre


Így írtam meg:
SÖRNAPOK

            Valójában csíkszeredai városnapok és sörfesztivál zajlott augusztus 1-2-3-án Hargita megye “fővárosában”, a címmel csak azt a finom iróniát próbálom érzékeltetni, mint amilyen kiáramlik a Knock Out azonos című dalából. Időhiányból kifolyólag, csak 3-án, vasárnap, vettem részt eme “becses”, újkori népi ünnepségen, annál is inkább mivel az Edda is fellépett azon az estén és hát a “fémszívem” is főleg a ‘Művek féle muzsikára dobban…Na és az sem mellékes, hogy belépőt sem kellett fizetni…(ha-ha). “De jók a sörnapok…” ingyen zenekarokat és más előadókat nézhet meg az Isten adta nép, aztán meg ha úgy hozza a helyzet, akkor meg duzzogva fizet be (ha befizet) egy kemény melóval, semmi támogatással létrehozott rendezvényre.
            Az Eddáról, Pataky dáridózása alatt nem sokat lehetett hallani, aztán felröppent a hír, hogy új albumot készülnek kiadni és augusztus elején lám fel is csendültek az új Edda dalok a Hargita lábánál. Egy kicsit el is sápasztott az a tény, hogy Pataky és csapata lemezbemutatót tart, mivel ott és akkor bulizni volt kedvem, a régi himnuszokat együtt énekelni a csapattal. Ezért volt az, hogy a szörnyű hangzásra csak legyintettem, hadd szóljon ahogy szól, de azért csak bosszantott, hogy a keverős a fülén ült. Azért is volt bosszantó a hangzás, mert nem lehetett olyan magas fokon élvezni Alapi csodálatos gitárvirtuózkodását. Az új dalok közül valamicske a Totál brutál című nótából maradt meg, az életben nem született még egy ilyen kemény Edda dal, power metalos, picit thrash ízzel fűszerezett, hangzása miatt a mellettem állók is az állukat keresték a Tapstér kövezetén. Az új dalok blokkja után aztán volt össznépi összeborulás, mivel jöttek az Edda kezdeti sikereit megalapozó, a mai napig is a fiatalság életérzéseit tükröző slágerek: Elhagyom a várost, Fémszívű, Álom (funkys, swinges verzióban), A kör, Minden sarkon álltam már stb.  Nem tetszett még az, hogy Attis minden refrén után leintette a zenekart, aztán egy másik vezényintésre ismét elkezdték a refrént, amolyan dáridósan.
Attila a beszólásával, a jelenlegi magyar kormánynak, egy óriási tapsot szerzett, az már csak olaj volt a tűzre, hogy a záró szavaiban a legigazibb magyaroknak nevezte az ott egybegyűlteket:  “Eltűntek az aztékok, inkák, de ti itt vagytok, a jó Istennek még tervei vannak velünk, magyarokkal, mivel az anyaország határain kívül rekedt magyarok, még erősen őrzik kultúrájukat, nyelvüket” – búcsúzott az Edda főnök.
                                                           Schervenka Endre



DAIMLER M.C. PARTY - Zeteváralja, 2003



 Nem jelent meg sehol...

DAIMLER M.C. PARTY - Zeteváralja

          Augusztus közepén (15-16-17) immáron tizenharmadszorra bőgtek fel a fémparipák Székelyudvarhelyen, hogy a közeli Zeteváraljára röpítsék lóerő és benzingőz rajongó gazdáikat. Egyéb elfoglaltságom miatt csak a szombati nap tudtam kilátogatni a Nagy-Küküllő felső szakaszának mesés szépségű völgyébe, ahol a modern kori cowboyok és indiánok tábort vertek.
            Én tudom, hogy a „különc” rendezvényekre nehéz megnyerni a támogatókat, de akkor is pofátlanul soknak tartom az egy napi 150.000 lejes belépőt, a tavalyi 100.000 lejest „lenyeltem”, mert akkor a Beatrice húzta sötétedés után a talpalávalót…A délutáni program a motor hátról történő söröshordó gurításból, lassúsági versenyből, malacfogásból és egyéb hasonló vetélkedőkből állt. Majd, aki mindezek után megéhezett, az ehetett az ingyen osztott krumpli tokányból.
         Minden motoros találkozók fő attrakciója az esti koncertek, ez itt sem volt másként. Az egyesek szerint megszűnt székelyudvarhelyi Hard Laws, köszöni szépen él és virul és kíméletlenül nyomta is az Akelás, Moby Dickes metalját a Gamma Ray és Helloween nóták mellett. Utánuk egy látványos tűzijáték szórakoztatta a „vadnak születetteket”. Majd Molics Zsolt és csapata, a Cool Head Clan, vette birtokba a színpadot, amit biztos kemény hargitai fenyőből ácsoltak, különben nem bírta volna meg a mázsán felüli énekest és csapatát. Nem tartom magam konzervatívnak, de az a trágárság ami a színpadról áradt még az én füleimnek is sok(k) volt. Molics Zsolti Cool Head Clan beli zenei munkásságát (punk zenéről van szó) meg egyenesen visszafejlődésnek tartom, a Seneca: Brutál című progresszív metal albuma után. Egy ilyen punk kezelés után a kecskeméti Totálkár kész felüdülés volt, hisz magyar és világsikerű örökzöld  hard rock nótákkal kergették az őrűletbe a hallgatóságot. Azon az estén a Sarmalele Reci lett volna az utolsó színpadra lépő, de mivel visszamondták a meghívást, így a bukaresti Taxi zárta a szombat éjjeli mulatságot.
         Én további sok sikert kívánok a székelyudvarhelyi Daimler M.C.–nek, hogy még számtalan sok jó koncerttel örvendeztessék meg a motoros és „gyalogos” rockereket.
                                                                                                                                        S.R.E.