megjelent: EURÓPAI IDŐ
2001/18 Zenebona
Motoros találkozón Maróthy Zolival
Nem könnyű itthon elbeszélgetni egy
magyarországi zenésszel, ha egy két soros biztonsági kordonon kell
átkönyökölnöd magad, vagy időhiány miatt csak kutyafuttában tudod feltenni az
előre kigondolt kérdéseket, lehetőleg megelőzve a rajongók hadjáratát, ezért
előfordulhat, hogy egy-két dolog kifelejtődik a beszélgetésből. Aztán meg a
zenész kényének-kedvének is ki van téve a magamfajta jámbor lélek. Szerencsére
Maróthy Zoli egy nagyon közvetlen, szimpatikus gitáros, így készségesen állt
rendelkezésemre, még mielőtt “kipingálta” volna magát a Kiss Forever Band
zeteváraljai koncertjére.
- Zoli téged az erdélyi közönség
inkább az Ossian, Fahrenheit zenekarokból ismer. Megkérlek röviden mutasd be a
KFB-t.
- A KFB
már lassan 6 éves zenekar, tehát már azért mi is komoly múlta tekintünk vissza.
Amit tudni kell róla, hogy Váry Marci alias Starchild az egyik gitáros, a
basszusgitáros Fűzfa “Pocky Démon” Zoltán, a dobos Tobola “Catman” Csaba és én
vagyok a másik gitáros. Áprilisban megjelent a Carnival of songs album ami 12
Kiss dalt tartalmaz a mi előadásunkban.
- Ez az album nyugat Európában is terjesztésre
került. Milyenek a visszajelzések?
- Egyre
több helyre hívnak minket, Németországban már a negyedik turnénk lesz és idén ősszel már egy hónapig leszünk kint folyamatosan, úgyhogy ilyen szempontból
mondhatom azt, hogy nagyon jók.
- Van valami visszhangja Amerikában a dolognak?
- Amerikából
kaptunk leveleket és megrendelés is van az albumra, sőt egyéb megkeresés is
történt, de erről még most nem szívesen beszélnék így előljáróban.
- Mivel rengeteg felé dolgozol: tanítasz a
Kőbányai Zene Stúdióban, ott van az anyazenekar a Fahrenheit, gitároztál Révész
Sanyinál, Koncz Zsuzsánnál, az Eastnél. A nyári fesztiválok után mi fog
prioritást kapni?
- Mivel ősszel kezdődik a suli, elsősorban mint tanárbácsi fogok tündökölni, illetve a
Kiss Foreverrel az őszi nagy turnénk amiről az előbb meséltem.
- Vannak már új Fahrenheit dalok?
- Igazából
vannak, de mivel éppen kiadói problémák vannak, hiszen az előző lemezünk is
szerzői kiadásban jelent meg és a következőt pedig szeretnénk ismét kiadóval
megjelentetni és a kiadó még nincs meg, ezért aztán még úgy nem dolgozunk
rajtuk. Tehát stúdióban még nem vettük fel, még nincsenek teljesen kész
állapotban. Fejben, kézben már megvannak.
- A III. Fahrenheit album megjelenése után volt
szó arról, hogy akusztikus lemezt fogtok kiadni. Ez mikorra várható?
- Igen,
nagyon jól vagy informálva. Azért nem tudok erre mit mondani, mert hogyha a
III. albumunk után egy évre megjelenhetett volna egy ilyen akusztikus lemez
annak nagyon örültünk volna, de mivel több mint két éve, hogy megjelent az
előző lemezünk, lassan megint időszerű lenne egy új stúdiólemezt megjelentetni.
Most pont e között a két dolog között őrlődik a zenekar, hogy érdemes-e most
megcsinálni ezt az akusztikust vagy inkább álljunk neki a stúdióalbumnak.
- Nem gondoltatok arra, hogy a Kislány a
zongoránál c. dalt, amit pár évvel ezelőtt előadtatok a Friderikusz showban,
feltegyétek bónuszként egy albumotokra, esetleg valami maxin jöjjön ki?
- Nem.
Egyértelműen nem, hiszen az pusztán Friderikusz Sándornak volt a kérése és az
egyetlen alkalomra szólt. Igazából mi csak az ő kérésére vállaltuk el azt a
dolgot. Ezzel mi sem azonosulni nem akartunk, egyébként is ez a zenekar
házatájától eléggé messze eső dolog volt. Ez egy poén volt egyszeri elhangzásra
és aztán többet minket ez nem érdekel.
- Milyen a viszonyotok Paksi Endrével, akivel
annak idején megalakítottátok az Ossiant? Fogtok még közösen játszani valaha?
- Hogy
mi lesz a jövőben arról olyan nehéz beszélni, hiszen igazából senki sem tudja,
hogy mi fog történni. Időnként szoktunk beszélni, nem túl gyakran, hiszen ő is
járja az útját, és mi is rengeteget dolgozunk, tehát nincs is nagyon időnk,
hogy mostanában ezen gondolkozunk.
- Mi a véleményed a mostani Ossianról?
- Olyan
nagyon nem ismerem őket, illetve a tagokat ismerem, hiszen a basszusgitáros
srác az én tanítványom volt az előző évben. A zenéjüket nem hallottam, ez
lehet, ha furcsán hangzik, de tényleg így van. Borzalmasan sokat dolgozunk és
nem is tudom, hogy mikor tudtam egy CD-t meghallgatni otthon. Egyfolytában úton
voltunk, dolgoztunk és egyszerűen nincs idő mostanában lazításra,
zenehallgatásra. Majd biztos lesz…
- Július első hetében volt az első Erdélyi
Gitártábor Kalotaszentkirályon. Jövőre jönnél-e tanítani a táborba?
- Én annyira jönnék, hogy már jöttem volna, hiszen engem
már a tavaly megkerestek. Az idén is hívtak, hogy jöjjek. Aztán csak egyszer
szóltak, hogy: „Jaj, de jó lenne, ha jönnél. Jönnél?” Mondom: persze, nagyon
szívesen és aztán ennyiben maradtunk és soha többet nem hívott fel senki.
Úgyhogy én egyedül nem vállalkoztam volna arra, hogy megkeresem ezt a helyet,
nyilvánvalóan most viccelek, de nagyon szívesen jönnék. Jó lenne, hogyha a
megkeresés nem odáig terjedne, hogy egyszer felhív valaki, hogy nagyon szeretné,
ha jönnék és utána többet nem hívott fel.
- Mit üzensz az
erdélyi gitárosoknak, rajongóknak?
- Én mindig azt szoktam üzenni, hogy gyakoroljanak sokat
és a másik pedig ami még nagyon fontos, hogy ne veszítse el senki a hitét
abban, hogy az élőzene az élőzene marad és lesz még olyan amikor az emberek
élvezik azt, hogy valaki beletúr a gitárba.
Lejegyezte: SchEndre
U.i.: Ami a Gitártábort illeti: a szervezőknek valóban
voltak olyan tervei, hogy az egyik legkiválóbb magyar gitároktatót, Maróthy
Zoltánt is meghívják Kalotaszentkirályra. Az is igaz, hogy Zolitól már a tavaly
és az idén tavasszal is megkérdezték, hogy elvileg elvállalná-e az oktatást és
milyen feltételek mellett. Utoljára abban egyeztek meg, hogyha komolyra fordul
a „dolog”, még jelentkeznek. A „dolog” valóban komolyra fordult az idén, de
sajnos nem annyira, hogy Zolit elhívhassák. Így „csak” az egyik diákja, Monyó
tanított a táborban rockgitározást (együtt László Hunorral). Hogyha jövőre az
anyagi támogatók nem lesznek annyira szűkmarkúak mint az idén, akkor
remélhetőleg Maróthy Zoltán lesz a második Erdélyi Gitártábor rockszakának
oktatója. A szervezők nevében: Zilahi Csaba
