Album, demó ismertető / Interjú / Beszámoló / Zenekar bemutatás

Jam Boulee turné

megjelent: EURÓPAI IDŐ 1999/9 Zenebona 
Jam Boulee turné


            Megszületett. A turné. Amelyről oly sokat csiripeltek a madarak. Április 7-én,  a kora délutáni órákban, miután bepakolták a Style Sound cuccát, négy zenekar (Forgotten, Knife, Orpheusz, Shadows) szállt fel a székelyudvarhelyi Tectum autóbuszára és indult az első célpont, a csíkszeredai AMI klub felé.
            A turné nyitózenekara az udvarhelyi Orpheusz volt. A kb. 75 fős közönség hűvösen fogadta a kizárólag saját számokat játszó csapatot. Pedig népzenével kevert rhythm and blues muzsikáját nem kell nagyon ismerniük azoknak, akik bulizni akarnak. Nem volt mit tenni egyebet, mint becsülettel lejátszani a programot és leszállni a színpadról. Az utánuk következő szintén udvarhelyi Knife is saját szerzeményekkel próbálkozott, ugyanolyan eredménnyel. De amikor belevágott egy Tankcsapda feldolgozásba, egyből beindult a maroknyi publikum. (Három nap múlva Szentkeresztbányán szintén erre a nótára harapott rá a “nagyérdemű”, igazolva, hogy vidékünkön meglehetősen szűklátókörűek a rockerek. Kíváncsi vagyok arra, hogy a júliusban esedékes Tankcsapda turné valamelyik állomásán ott lesznek-e ezek a hangosan követelőző, a zenei igénytelenség pocsolyájában fetrengő tankcsordák?!)
            A székelykeresztúri Forgotten is a nehezebb utat választotta a siker eléréséhez, hiszen többnyire saját számokat játszó csapat, csak a bulik kedvéért tesz be Csapda nótákat a repertoárjába. A szentkeresztbányai eset annyira felháborította a fiúkat, hogy ezután még jobban lecsökkentik a feldolgozások arányát a saját szerzeményekhez képest. Remélem, hogy az Ossian: Ki véd meg/ (Kelet-európai rocksztár ballada) című dalához azért ragaszkodnak. Az est utolsó fellépője az udvarhelyi Shadows volt. A tiszta heavy metalt játszó csapatot jó zenészek alkotják, én mégis hiányolok belőlük egy kis egyéniséget, mind a zene, mind a szövegek szempontjából. Volt beindulás a produkciójukra, de a nagy lángolás elmaradt.
            Másnap a Gyergyószentmiklós felé tartó kisbuszon a fagyos hangulatot Sima Endre (az Orpheusz bőgőse és ettől kezdve a turné mókamestere) törte meg. Az előző este kudarcait félretevő csapat jókedve sajnos csupán csak addig tartott, míg a gyergyói Astoria (volt Ihlető) kávéházba érve  ki nem derült, hogy bizony itt sem kapkodják el pillanatok alatt a belépőjegyeket. Mi több, este 8-tól 10-ig a szomszédok kérésére csak fél hangerővel lehet játszani. A koncertnyitó Forgotten Ambulance című poéndalára azért hamar beindultak a…zenészkollégák. A Shadows is itt vette elő először a turnén a Bestiák: A reggel túl messze van című slágerének matalosított verzióját. A közönség vette is a lapot. Itt derült ki, hogy a rockerek mit is hallgatnak egész nap (:) ha-ha), hisz mindenki egy emberként fújta a “klasszikus” sorokat. Az Orpheusz az idő rövidsége és egyéb belső problémák miatt csutakra tette magát, a Knife-ra szintén a haverok buliztak néhány gyergyói nézővel együtt.
            Péntek, április 9., Sepsiszentgyörgy, Bunker. Mindenki örvendett, hogy nem kell pakolni a nehéz hangládákat, mivel helyi cuccal lett megoldva a hangosítás. Másfelől némi aggodalom járta körül a zenészeket, hogy ugyanolyan rossz lesz a hangosítás, mint február 9-én a Forgotten koncertjén. Meglepetés, hogy voltak új hangfalak, a zenekarok megszólalása azonban így sem javult sokat. Péntek lévén a Knife telt ház előtt kezdte műsorát. Persze a közönség inkább a feldolgozásoknál vette a lapot. A Forgottenék szerzeményeinél csápolás helyett, inkább csak fülelt a közönség, ami a tulaj szerint rossz jel…Ezek szerint aki az egyéni gondolatait akarja kifejezni, mind zenében, mind szövegben annak “amputálni” kell a műsoridejét? A rossz jel az, ha egy zenekar elkurvul és elveszíti saját arcát! A Shadows-nál bejött az aggodalom, a rossz hangzás miatt le is szálltak a hatodik szám után. Az Orpheusz-nak ellenben ez az este volt a legjobb bulija. Értő fülekre találva jókedvűen nyomták sajátos rhythm and bluesukat. Másnap Szentegyházán a Bartók Béla művház hideg levegőjét az a 30 tagú “tömeg” sem tudta felforrósítani, amelynek fele Udvarhelyről érkezett.
            Hogyha értékelném kellene az Udvarhelyszéki Zeneklub eme négynapos tevékenységét, akkor a következő osztályzatokat adnám: ötlet – jeles; kivitelezés – közepes. Külön köszönet a Tectumnak a szállításért, a Style Soundnak a hangosításért! Valamint mindenkinek, aki így vagy úgy segített a turné lebonyolításában.
SchEndre
Forgotten-el Gyergyószentmiklóson a központi parkban. A Bunkerben keverem... :)

Jam Boulee a Zeneklubban

megjelent: EURÓPAI IDŐ 1999/8 Zenebona 
Jam Boulee a Zeneklubban


            Végre megmozdult az a bizonyos poshadt állóvíz, amely az utóbbi időben az Udvarhelyszéki rockéletet jellemezte. A március 27-i Jam Boulee már a második lépése volt az udvarhelyi Zeneklubnak koncertezés terén. Az első koncert agyoncsapott reklám mellett és egy csütörtöki napon történő jelenéssel sokak szerint nem volt ennyire sikeres. Tény, hogy eme második sem volt elkényeztetve túl sok reklámmal.
            Az est első fellépője a keresztúri Forgotten volt. A programjuk nagyjából megegyezett a szentgyörgyivel, bár itt jobb volt a megszólalás és a fiúk is magabiztosabban álltak a színpadon. A Pokolgép Kár minden szó című dalát azért még nem árt átgondolni. Amúgy nem látom akadályát, hogy a Szentgyörgy-napokon a Bunker közönségét szórakoztassák.
            Másodiknak következett a székelyudvarhelyi Knife. Bár ez volt a srácok első fellépése, egyesek szerint ők az év felfedezettjei ezen a környéken. Tankcsapdás, Nirvánás zenéjüket jól vette a közönség, de ahhoz, hogy ne csak a mezei rockrajongók körében arassanak sikereket, több egyéni ötlettel kell előrukkolniuk. Elismerést érdemelnek, amiért (a Forgottenhez hasonlóan) saját szerzeményekre építették műsorukat. Nem így a Kopó Blues Band. Mindenki tudja, hogy jó bulikat nyomnak, de úgy vettem észre, hogy már egyre többen unják a mindig ugyanazzal a programmal fellépő “kopókat”.
            Kíváncsian vártam a baróti Kráter fellépését, akiknek a Rongyélet című kazettáját a koncert előtt egy héttel sikerült beszereznem. Nagy csalódást okoztak, amiért saját számaik közül csupán a kazetta címadó dalát játszották el. A feldolgozások alapján (Bikini, Dinamit, Queen, Deep Purple, Omega, Republic) megállapítható, hogy jó zenészek és külön örömömre szolgált, hogy nem olyan dalokat vettek elő, amelyeket már mindenki unalomig játszott. Az est legszebb dala tőlük a Deep Purple magyarországi ihletésű Anya c. szerzeményének  tolmácsolása volt.
            … Hogy miért kellett záróakkordként obszcén vicceket hallgatnunk?… Nem tudom.
 SchEndre