megjelent: EURÓPAI IDŐ
1997/10 Zenebona
Rock-akció vagy mini
turné?
Április 4-én Székelykeresztúron,
10-én pedig Székelyudvarhelyen három zenekar, a Bogáncs, a Kopó Blues Band és a The Rottens “táncoltatták” meg a
nagyon nehezen és kis számban összegyűlt publikumot. Úgy tűnik, hogy
Udvarhelyen és környékén nagyon megfogyatkozott a rockzenére áldozó közönség.
Ennyire átvették volna a “hatalmat” a székelyföldi fiatalok körében is a
divatos zenei irányzatok, a techno és társai? Mielőtt elmerülnénk a közömbösség
mocsarában, szóljon ez a pár sor olyan emberekről, akik még hisznek a rock
összetartó erejében…
Keresztúron az akciót a The Rottens kezdte. Régi dobosuk, Csibi
Hendriksz helyét Bálint Levente foglalta el és egy fővel megfogyatkoztak, mivel
távozott soraikból a kitűnő hangú énekeslány. Így a billentyűs, a gitáros és a
basszeros felváltva énekeltek, ami nem ment a legjobban, ezért most lázasan
folyik az énekes keresés. Remélem, a következő fellépésükig megtalálják a
megfelelő embert és akkor már saját dalokkal is előrukkolhatnak. Udvarhelyen a Life Style melegítette be a közönséget.
A Reccs óta sajnos nem sokat fejlődött ez a csapat. A billentyűs jó, a dobosnak
azonban még rengeteget kell gyakorolnia.
Számomra a legnagyobb meglepetést az
udvarhelyi Bogáncs okozta. Kissé
bajban vagyok ezzel az elnevezéssel, mivel a két koncert közötti héten
átkeresztelkedtek Orpheuszra.
Szerintem ez elég nagy baklövés volt, mivel a közönség már kezdte megszokni a
Bogáncs nevet, ami sokkal jobban illett a csapat folkos-bluesos stílusához.
Másrészt Magyarországon már van egy Orfeusz
nevű metalzenekar… A meglepetést, azonban nem a névcsere okozta, hanem az, hogy
az elmúlt hónapokban rengeteget fejlődtek és kibővültek egy énekeslánnyal is,
akinek a hangja olykor a Pál Utcai Fiúk-beli Potondi Anikó kitűnő énekhangjára
emlékeztetett.
A Kopó Blues Band lassan ötéves lesz.. Profi módon zenélnek, a
leghangulatosabb bulikat ők adják Udvarhelyen. Kár, hogy a saját
szerzeményeiket kiszorították a repertoárból, pedig kazettán is megjelentek. Öt
év alatt meg lehetett volna szoktatni a közönséget arra, hogy a KBB dalokra is
úgy bulizzon, mint például a HBB számokra. Jó példa erre a kolozsvári Knock-Out és a gyergyói Black Hole, akik saját szerzeményeiket
kitűnően beépítették a feldolgozások közé (vagy inkább fordítva). Egy zenekar
egyéniségét nyilvánvalóan a saját számaival teremtheti meg, ami állandó
feldolgozásokkal, “koppintásokkal” előbb-utóbb a kocsma- és esküvős bandák
szintjére süllyed!
Schervenka R. Endre